Cím: 3656 Sajóvelezd, Széchenyi u.2. Telefon: 06-20 5243962, 06 48 433- 093 Fax: 06 48 433- 093 Intézményvezető: Rejtőné Herbály Erzsébet Művelődés Háza fő tevékenysége: Települési rendezvények, kulturális programok. kiállítások szervezése, lebonyolítása, családi rendezvények (esküvők, ballagások stb.) szervezésében való közreműködés. A Művelődés Háza tágas színházteremmel, öltözőkkel, színpaddal rendelkezik. A házban kulturáltan szórakozhatnak a vendégek, a közvetlen szomszéd helyiségben lévő konyha és étterem pedig biztosítja a legkiválóbb hazai ízeket, a teljes körű vendéglátást. A Művelődés Háza ad teret A Velezd Néptáncegyüttes és az Asszony Klub működésének. Évente ismétlődő rendezvények Jótékonysági bálok Farsangi bál (óvoda) Nemzeti ünnepek megemlékezései Anyák napja, gyermek nap, falunap, idősek napja Kiállítások Szüreti rendezvények Sajóvelezd kulturális életének jelene, jövője, múltja Sajóvelezd kulturális életének mai helyzete Az önkormányzat a lakosság igényéhez alkalmazkodva fontos feladatnak tekintette a Művelődési Ház soron kívüli felújítását, és a programok újraindítását. E cél érdekében 1999-ben, és 2000-ben is biztosította a közművelődésre kapott állami normatív támogatás összegét e szakterületnek, illetve 2001-ben ezt lényegesen meghaladó összeggel járult hozzá az intézmény újraindításához. Az összehangolt, átgondolt, jól szervezett munka eredményeként 2001. szeptemberre az épület teljes belső felújítása elkészült. A lakosság a hagyományos szüreti felvonulást záró Szüreti bál rendezvényén, már a megszépült intézményben, kulturált környezetben szórakozott. 2001. év végére a Művelődés Háza külső és belső felújítása, parkosítása teljes körűen befejeződött. Az épület megújult színpadával, tágas, jól berendezett helyiségeivel kulturált körülményeket biztosít a településen szervezett minden rendezvényhez. (Nemzeti ünnepeink,Föld Napja, Fiatalok önkéntes napja, Anyák napja, falunap, szüreti felvonulás, idősek napja, mikulás est, jótékonysági bálok, játszóházak és kézműves foglalkozások.) 2004. november 06-tól működik a településan a Velezd Néptáncegyüttes, amely feladatának tekinti a hagyományőrzést, a régi velezdi szokások felelevenítését. 2010-ben megalakult az utánpótlás csoport, akik 3 éves kortól járnak táncot tanulni. 2007. szeptemberében megalakult az "Asszony klub". Három hetente, egy alaklommal, 2 óra hosszára összejönnek az asszonyok. A csoport állandó tagja 10 fő, de mindig vannak akik egy - egy alkalomra csatlakoznak a csoporthoz. Eleinte recepteket cseréltek és jókat beszélgettek. Ez már háttérbe szorult, és most különböző kézműves technikák elsajátításával foglalkoznak, egyre ügyesebben és egyre nagyobb lelkesedéssel.

Ilyenek technikák például a gyöngyfűzés, horgolás, articsóka technika és üvegfestés. Az elsajátított technikával nagyon szép tárgyakat készítenek.

A Művelődés Háza felújítása pályázat útján

2007. áprilisában a Képviselő - testület úgy határozott, hogy az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett "A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása 2007. évi támogatásának elnyerése ( LEKI)" 2. jogcím támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja a Művelődés Háza nyílászáróinak cseréje és fűtésének korszerűsítése volt.
A pályázat nyert, és a beruházás befejeződött 2007. szeptember hónap végére.
A beruházás bruttó összege: 7.909.402 Ft
Támogatásból igényelt összeg: 6.327.521 Ft
Saját forrás: 1.581.881 Ft volt.

Sajóvelezd kulturális életének jövője

Sajóvelezd kulturális életének további fejlesztéséhez tervezett célkitűzések

• Célirányos pályázatok készítésével a folyamatos és hatékony munkához szükséges megfelelő pénzügyi háttér megteremtése.
• A helyi nagyszámú civilszervezetek összefogásával, közösségformáló erejével, gazdag tapasztalatával a település kulturális életének további fejlesztése, új programok bevezetése, a településre érkező vendégek igényeinek kiszolgálásával.
• Sajóvelezd önkormányzata szívesen látja a környező települések, cégek munkatársait, baráti társaságokat, családokat egyéni rendezvényeik kulturált lebonyolítására a község művelődési házában.

A házban, a színpadon igényes műsorokkal szórakoztathatják vendégeiket, a nagyteremben kellemesen bálozhatnak, a közvetlen szomszéd helyiségben lévő konyha és étterem pedig biztosítja a legkiválóbb hazai ízeket, a teljes körű vendéglátást.

Érdemes megemlíteni, hogy az Együtt Hétért Egyesület megalakulását követő évben, 2003-ban az egyesület 3 tagjában merült fel az az ötlet, hogy a Sajó menti településeket a kultúra, túrázás, környezetvédelem okán össze kellene fogni. Civil szervezeteket, határon túliakat is próbáltak megnyerni a tervnek, el is küldtek 30 levelet, de visszajelzést csak nagyon keveset kaptak, ezért az ügy megfeneklett.
Éveknek kellett eltelnie, mire megint lendületet vett. 2006-ban csatlakozott Molnár Aranka, aki a Dialóg Egyesület elnöke. Neki voltak kapcsolatai a térségben, tudta, hogy kik azok, akiket be lehet vonni. Hat település: Sajóivánkát, Sajókazát, Vadnát, Sajógalgócot, Hetet és Sajópüspökit szólította meg, amely településeket a civil és az önkormányzati szférából vegyesen képviseltek. Több megbeszélése, amiken az együttműködés lehetőségeit próbálták kitapogatni, első programnak egy fotópályázatot fogadtak el a "A Sajó két arca" címmel. A pályázatra sok fotó és rajz érkezett, ezeket egy vándorkiállítás keretében mind a hat településen kiállították.A kiállítások végén pár hónapos szünet következett, megint életet kellett lehelni az ügybe. 2007. tavaszán a találkozók megint rendszeressé váltak, időközben Sajópüspöki kivált, és helyette Sajóvelezd csatlakozott. Mivel mind a hat településen van valamilyen kulturális csoport, kézenfekvőnek tűnt, hogy közösen lépjenek fel mind a hat faluban egy - egy "Civil nap" keretében. Ebből három 2007 nyarán került megrendezésre, a másuk három pedig 2008-ban.
Sajóvelezden a Civil napot 2008. július 05. napján tartottuk.
A két sorozat között pedig - hogy ne legyen olyan nagy szünet - egy falvédő vándor kiállítás volt "Régi korok konyhájának hímzett falvédői" címmel szintén mind a hat településen összegyűjtött anyagból.
H. Petkovics Katalin a Sajómenti Civilek Egyesület elnökének gondolatait hagy idézzük:
"Úgy érezzük, a falusiak még nem büszkék értékeinkre. Nem hirdetik fennen azt, ami divsekvésre méltó, sőt lekicsinylik azokat, akiket még nem darált fel a közöny, és jobbítani akarnak sorsukon, a faluközösség helyzetén. Hogy megvalósítjuk-e az eleinte csak körülhatárolt célt, az ma már nem lehet kérdés. Az elmúlt két év arra ad bizonyságot, hogy szükség van ilyen tevékenységre, és ez gyakran csak összefogással sikerül.Együtt vesszük számba a hat településen azokat a megfogható pontokat, ahonnan az építkezés, a közösségfejlesztés kicsinyke lépései megléphetőek.Úgy dolgozunk a településünk civil szférájában, hogy ne csak a jó szimatunk vezessen a problémák és konfliktusok feltárásában és megoldásában, hanem tudatosan nyúljunk hozzá, vázoljuk fel a közösség gondjában a megoldást jelentő utat úgy, hogy sok –sok értékes élménnyel gazdagítsák a települések lakóit."

A kulturális élet múltja

A község gazdag kulturális múlttal rendelkezik.

Már a XX. század első felében népkönyvtárral rendelkezett.
Vándorszínház állandó játszási helyszíne volt.
Református énekkara volt.
ˇGazdakör, Református Ifjúsági egyesület, Leányegylet, Polgári Lövészegylet,Levente-egyesület működött.
Az itt felsoroltak is mutatják, hogy mély gyökerei vannak a községben a kulturális életnek.
A község kulturális központja a Művelődési Ház, mely 1932-ben épült

A Művelődési ház adott helyt:

• Az amatőr színjátszásnak.
• A helyi kórusnak.
• A Velezdre érkező vándorszínházaknak.
• A kézműves szakkörnek.
• A citera zenekarnak.
• Az ifjúsági klubnak.
• Kiállításoknak.

Jótékonysági, farsangi és szüreti báloknak.

Az amatőr színjátszó csoport előadásai, melyek elsősorban a községben még élő hagyományokat dolgozták fel, megmozgatta szinte az egész Velezdet. Ezekre az előadásokra a résztvevők, a hozzátartozók, a barátok segítségével maguk készítették és festették a díszleteket, s ezek az alkalmak nagyban hozzájárultak és erősítették az összetartozás élményét a lakosság körében.
A község gazdag kulturális programjai meghatározóak voltak a lakosság összefogásában, a közösség formálásában, a településhez való kötődés kialakulásában.
A Művelődési Ház, a tetőszerkezet és a födém leszakadása miatt 1998 évben két és fél évre bezárásra került. Ez időszak alatt a korábban pezsgő kulturális élet kissé visszafejlődött.
A ház zárva tartása alatt elsősorban az iskolai tornaterem adott otthont a különböző programoknak, míg az odaillő rendezvényeknek a Református egyház biztosított méltó helyet. Természetesen ezek a helyszínek nem minden esetben tudták pótolni megfelelően a kiesett intézményt. A színpad, a megfelelő technika, a jellegzetes légkör hiányzott a kulturális programok hangulatából.